Március: a retek
2010-03-25
A retek (Raphanus sativus) a keresztesvirágúak családjába tartozik, ehető része a megvastagodott, fehér húsú, ropogós, gyökérszerű szárgumó, amely egyes történelmi források szerint már a piramisokat építő egyiptomi rabszolgák mindennapi tápláléka is volt.
Feltételezések szerint a Távol-Keletről származik, Nyugat-Európában a kora középkorban lett általánosan használt zöldségnövény, miután Marco Polo behozta Kínából. A retek ófelnémet eredetű neve "radih", Európában Bajorföldön termesztenek belőle a legtöbbet. A retekkel összefüggő nemzeti hagyománya csak a bajoroknak van, ahol a sörfogyasztásnak nélkülözhetetlen kísérője a bajor főváros nevét viselő, fehér színű és megnyúlt gömb alakú Müncheni sörretek.
Retek fajtái
Elterjedése szerint különböző fajtái vannak, így nyugati és keleti típusú retkeket különböztetünk. Ezek mérete, alakja eltérő lehet, ahogyan színe is, hiszen a klasszikus piros hónapos retken kívül ismerünk fehér jégcsapretket és fekete retket is.
Hónapos retek
A hónapos retek nálunk a leggyakoribb kerti retek, ami kisméretű, 2-5 cm átmérőjű, gömb alakú, vagy hosszúkás piros, jellegzetes csípős fűszeres ízű gyökérzöldség. A retket általában nyersen fogyasztjuk, de a hónapos retek levelét akár meg is főzhetjük.
Jégcsapretek
Általánosan ismert még a hosszú, fehér jégcsapretek amely szinte egész évben kapható, vagy a szintén fehér, de valamivel vastagabb, tömörebb, hosszúkás, időnként megnyúlt gömb alakú sörretek.
Fehér retek
Távol-Keleten a leggyakrabban a fehér retek, az úgynevezett japán, vagy „daikon retek” a legáltalánosabb fajta, ami az itthon is előforduló jégcsapretek legközelebbi rokona, azonban csípős íze, aromája lényegesebb enyhébb.
A Japán, Kínai és Indiai konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. Ázsiában szívesen fogyasztják nyersen, apró kockákra vagy vékony szeletekre vágva, de gyakran párolják, levesbe főzik vagy tengeri ételek mellé kínált szószba is keverik.
Fekete retek
Elterjedt még az elsősorban télen fogyasztható fekete retek, mely levelei felületét durva szőrök borítják, gumója pedig fekete színű, vastag héjú. Alakja lehet hosszúkás, vagy kerekded, íze kesernyés, csípős. Ez a retek akkor a legfinomabb, ha az első gyenge fagy megcsípi.
A retek hasznos tápanyagai
A retekgyökér elsősorban C-vitamin forrás, ezen kívül kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort és niacint tartalmaz, leveleinek pedig vas, karotin és folsav tartalma jelentősebb, ezért ezeket is érdemes fogyasztani. Fogyókúráknál is előnyös, mivel magas a rost- és alacsony az energiatartalma (100 grammban csak 15 kcal). A friss gyökér fontos hatóanyagai a kén-tartalmú mustárolaj-glikozidok, a raphanol és raphanin nevű kén-tartalmú illóolajok, amely a retek csípős ízét és gyógyhatásának jelentős részét is biztosítja.
A retek jótékony hatásait illetően tudományosan hiteles információk a fekete retekről állnak rendelkezésre, ez számít gyógynövények, a többiről nem sok adat, ismeret van. Gyógynövényként két formában, léként és szirupként alkalmazzák. A közismert mondás szerint a retek „reggel méreg, délben étek, este orvosság". Mindez a kéntartalmú vegyületekben, ill. illóolajban gazdagabb téli retekre utal. Természetesen a mondás nem szó szerint értelmezendő, inkább csak némi elővigyázatosságra, mértékletességre int, arra hogy javasolt az egyéni érzékenységre odafigyelni. A "reggel méreg" kitétel egyéni érzékenység esetén annyiban igaz ugyanis, hogy amikor reggel üres a gyomrunk, az emésztést elősegítő anyagok irritálhatják a gyomornyálkahártyát, és az arra érzékeny egyéneknél esetleg görcsös fájdalmakat okoznak.
A retek jótékony hatása, hogy az epetermelés serkentése révén elősegíti és szabályozza az emésztést, megszűnteti az epepangást, segíti az epebetegségek, így az epekő megelőzését is.
Több évezredes múltja van a reteklé fogyasztásának. A retek nedvét frissen kell elkészíteni (a gumót meg kell hámozni, feldarabolni vagy lereszelni, utána kipréselni), majd néhány órán át hűvös helyen tárolni, ez alatt jórészt elveszíti maró ízét. Hatását hosszabb időn keresztül fejti ki, ezért alkalmazását kúraszerűen ajánlják. A népgyógyászat felsőlégúti megbetegedések megelőzésére és kezelésére is alkalmazza. Különlegesség a köhögés enyhítésére ajánlott retekszirup, amelyet fekete retekből készítenek. A megmosott, kettévágott gumó közepébe lyukat fúrnak, majd mézet öntenek az üregbe. Néhány óra alatt a méz az üregbe szivárgó reteklével keveredik, és elkészül a jótékony hatású retekszirup, amelyet leginkább száraz, kínzó, elhúzódó köhögésre ajánlanak. Bár nyálkaoldó és antibakteriális hatást is szoktak tulajdonítani neki, ezen állítások tudományos szempontból nem kellően megalapozottak. Gyomorhurut (gastritis), gyomorfekély, epekő, valamint az epeutak elzáródása esetén nem ajánlatos a retekfélék fogyasztása, különösen a fekete retek kerülendő.
Retek fogyasztása
A retek nyersen fogyasztva kiváló saláta alapanyag. Ha a felszeletelt zöldséget sóval megszórjuk és 10 percig állni hagyjuk; a kilépő folyadékkal együtt a csípős mustárolaj egy része is távozik, így csökkenthető a retek csípőssége. Fogyasztás előtt egy órával lesózva a szárazabb húsokhoz, szendvicsekhez kitűnő - akár savanyúságot helyettesítő kiegészítő is lehet. Párolásnál arra érdemes ügyelni, hogy a párolási idő rövid legyen, és a retek ne veszítse el a ropogósságát. A dinsztelt retek íze lágy és szaftos, kissé a fiatal karalábéra emlékeztető.
A fekete retek gyökerét belefőzhetjük a húslevesbe a gyökérzöldségek mellé. Romániában szokás, hogy a forró húsleveshez hajszálvékonyra szelt friss vagy sózott fekete retket kínálnak.
Recept: Tavaszi vitaminsaláta
