Január: a sütőtök
2010-01-25
A sütőtök a cukkinivel, az uborkával és a patisszonnal együtt a tökfélék „kabakosok” családjába tartozik. Őshazájában Közép- és Dél-Amerika trópusi részén elsősorban az inkák, a maják, az aztékok, és az indiánok termesztették ültetvényeiken. Amerika felfedezése után került Európába. Hozzánk spanyol és portugál felfedezők révén került, ahol hamar közkedvelté vált.
A sütőtök jellemzői
Ami a fajtákat illeti a legelterjedtebb a bordázott, narancsszínű héjjal rendelkező kerek sütőtök, valamint a sonka alakú, ún. orange vagy kanadai tök. A héj lehet szürkés vagy zöld színű is, a termés húsa világossárga, sárga vagy narancsvörös. Minél érettebb a tök, minél sárgább a héja, annál édesebb, de egyben puhább is. Hazai fajtái a nagydobosi (héja világosszürke, húsa élénk okkersárga), kiszombori (ovális, húsa narancssárga, héja világosszürke) és az óvári hengeres (héja szürke, húsa vastag citromsárga).
A sütőtök kiváló tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag forrás
A sütőtök 90%-a víz, a fennmaradó szárazanyagtartalom gazdag káliumban, niacinban (B3 vitamin), mangánban és karotinoidokban. Minél sötétebb narancsszínű a tökhús, annál több béta-karotint tartalmaz. Tápértéke nagyobb, mint a spárgatöké, energiatartalma 80 kcal/336kJ/100 gramm, szénhidráttartalma 16,5 g/100g, karotin- és C-vitamin tartalma is felülmúlja a többi tökfajtát. Fehérje, rost és zsírtartalma elenyésző, annál gazdagabb a különböző, A-, B1, B2, B3, B6, C, E vitaminokban, folsavban és pantoténsavban. Ásványi anyagok bő forrása is, például magas kálium-, foszfor-, vas-, réz-, mangántartalma miatt.
Gyógyhatást omega-3-zsírsav-tartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak, de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A béta-karotin A-vitaminná alakulva elősegíti a bőr és a látószervek egészségét. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. A benne található antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, így hozzájárulnak a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében. A sütőtök könnyű emészthetősége miatt kiváló csecsemőknek a hozzátáplálás idején – burgonyával lazítva vagy anyatejjel, tápszerrel hígítva, esetleg almával, körtével kombinálva.
A sütőtök fogyasztása: nyersen, sütve, főzve...
A sütőtök szezonja szeptembertől januárig tart. Csaknem kizárólag sütve szokták fogyasztani, pedig számos más felhasználási módra lenne lehetőség. A héj, a hús, a magok, sőt még az illatos virág is ehető. Így például a hímivarú virágokat elkészíthetjük olajban dinsztelve spagettivel, esetleg párizsiasan, palacsintatésztába forgatva és kisütve. A sütőtök magja pörkölve kellemes ropogtatnivaló. Tökmagolajat elsősorban az – Ausztriában bőségesen termő – olajtökből (Cucurbita pepo) nyernek. A sütőtök belsejét kockákra vágva savanyúságak is elkészíthetjük. Nyersen préselhetünk belőle sütőtöklevet, esetleg más gyümölcsökkel (alma, körte) kombinálva. Megfőzve illetve megsütve
tejjel turmixnak is kiváló. Főzhetünk belőle akár levest is sűrítés nélkül, pürésítve, tejjel vagy tejszínnel lazítva. A belőle készített leveshez a fűszerek közül a szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér is illik. Krumplit kiváltható köret, püré, csőbensült is készülhet belőle alkalmanként, ez esetben rozmaringgal is lehet ízesíteni.
Gyümölcsízekbe pl. a franciák is főzik, hogy egy-egy aromásabb, de drágább gyümölcsből készült lekvárnak, íznek tömeget adjon. Az olaszok édes ravioli töltelékként használják. Otthon elkészíthető különlegesség lehet a töklekvár, vagy tökdzsem: cukorral, citrommal, fahéjjal, szegfűszeggel főzve.
Felhasználja a cukrászipar és a konzervipar is, például kedvelt bébiételek, ivólevek készülnek belőle.
Recept:
