Értelmetlen diéták
2013-05-16
A fogyni vágyók általában elhisznek minden ígéretet, amit hallani szeretnének. Százával léteznek csodadiéták, kiegészítők, méregtelenítő kúrák. Dr. Michelle May táplálkozástudományi szakember, sikeres könyvek szerzője elmondja, melyik diéta nem ér semmit, és megsúgja a nagy titkot is: fogyni úgy lehet, ha az ember kevesebb kalóriát fogyaszt, mint amennyit eléget.
– Ne higgyünk azoknak a hirdetéseknek, amelyek varázsszerekről, méregtelenítő csodakúrákról akarnak meggyőzni minket – mondja dr. May. – Az egyoldalú, túlzásoktól sem mentes diéták azon kívül, hogy fogyni nem lehet tőlük, ártalmasak is lehetnek.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a diétákat és módszereket, amelyek semmi eredményt nem hoznak:
1. Az egyes ételekre vagy ételcsoportokra fókuszáló diéták
Ilyenek a káposztaleves-kúra, a grépfrút-diéta, a nyerskoszt, és hasonlók. Óvakodjunk azoktól a diétáktól, amelyek bizonyos táplálékcsoportokat kizárnak.
Ami rövidtávon esetleg működik, azzal kudarcot vallhatunk hosszú távon. Végül is mennyi káposztát képes megenni valaki? Az egyoldalúan táplálkozók általában nem sokáig bírják, és visszatérnek korábbi étkezési szokásaikhoz.
2. A „méregtelenítő” kúrák, étrendek
Szakemberek szerint legalábbis gyanúsak a méregtelenítő, tisztító, vastagbél-öblítő, hormoninjekciós és más abszurd kúrák.
– Mindez ostobaság, az efféle ajánlásoknak semmi tudományos alapja nincs– mondja dr. Pamela Peeke, a Discovery Health tudósítója. – Szerveink, a máj, a vese és az immunrendszer azért vannak, hogy megszabadítsák a szervezetet a méreganyagoktól. Ezeknek nincs szükségük külön tisztításra.
3. Csodaszereket ajánló módszerek
Kerüljük az olyan kúrákat, amelyek során valamilyen csodaszert vagy kiegészítőket kell fogyasztani, keserű narancsot, zöld teát vagy almaecetet. Sajnos nem létezik csodaszer a fogyásra.
– Nincs szükség drága étrend-kiegészítőkre. Ha a biztonság kedvéért naponta beveszünk egy multivitamin-tablettát, az még elmegy, de jobb, ha a tápanyagokat az étkezés során biztosítjuk magunknak.
4. A böjtölés és az igen alacsony kalóriás étrendek
A böjt évszázadok óta a kulturális és vallási hagyomány része, egy-két napig még nem is káros, de fogyási céllal értelmetlen, sőt ellenkező hatást lehet vele elérni.
– Ha túl kevés a bevitt kalória, a szervezet azt hiszi, éhínség közeleg, és az anyagcsere ennek megfelelően átalakul. Ha visszatérünk a normális étkezéshez, az anyagcsere nem áll át, és kialakul a jojóeffektus néven ismert jelenség.
Ráadásul a böjt során vesztett súly zsírból, folyadékból és izomtömegből tevődik össze, ám a visszanyert kilók valószínűleg mind a zsírréteget növelik.
5. A „túl szép, hogy igaz legyen”-diéták
Ha egy étrend vagy módszer túlzott ígéretekkel kecsegtet, minden bizonnyal nem igaz. Nincs „titok”, nem szabad hinni azoknak a sokat ígérő állításoknak, amelyek ellentmondanak a tudományosan megalapozott kutatásoknak.
Nem létezik mindenki számára egyaránt megoldást kínáló csodamódszer. Fontos, hogy a koplalás, diétázás helyett megszívleljük az alábbiakat:
– Vegyük sorra, mit csinálunk, hogyan táplálkozunk most, és nevezzük meg a „leggyengébb láncszemet”. A legtöbb ember azonnal tudja, mi a gyenge pontja, a délutáni nassolás, a hatalmas adagok, a túl sok alkohol vagy az édességek iránti olthatatlan vágy. Ha stressz miatt vagyunk hajlamosak túlenni magunkat, keressünk stressz kezelő megoldásokat.
– Nevezzünk meg néhány apró változtatást, amelyeket akár azonnal is be tudunk építeni az étrendünkbe és a testedzési szokásainkba. Gyors eredmény nem várható, tartós azonban igen.
– Néhány hét múlva vizsgáljuk meg, működik-e a változtatás, majd ismét próbáljunk meg apró sikereket elérni. Ahhoz, hogy észleljük, haladtunk előre a kilókkal folytatott harcban, legalább 12 hét szükséges.
Forrás: InforMed.hu
