A körteformájú, kissé rücskös felületű avokádót (Persea americana) spanyol hódítók a XVI. században hozták be Mexikóból Európába és a XVIII. század vége óta a trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékeken világszerte termesztik.
Az avokádófa a babérfélék családjába tartozó 10-15 méter magasra megnövő örökzöld fa. A trópusi fán termő kerekded, ovális vagy körteformájú avokádó gyümölcs, kettesével csüng a fán. A fajtától függően a termés, - melyet jellegzetes megjelenése miatt alligátorkörtének is neveznek - mérete változó lehet a néhány grammostól az 1-2 kg-os példányokig.
A gyümölcs héjának színe lehet zöldes, lilás, fekete, vagy vörösesbarna. Több fajtája van, amelyek közül négy közismertebb, ezek: a lilás fekete, hosszúkás, körte alakú "hass", a simább, zöld színű "ettinger", amely a legelőszőr érik, a körte alakú, mattzöld, barázdált "fuerte", illetve a kerekebb, alma alakú, világoszöld színű "nabal".
A lila héjú egész évben megterem, és ennek magasabb az olajtartalma, krémesebb, mint a zöld változat. A gyümölcs fehér vagy sárgás terméshúsa a vajhoz hasonló állagú, szagtalan és semleges ízű. A gyümölcshús közepén diónyi mag található, amelyből hidegen sajtolt olajat nyernek.
100 g avokádó 176 kcal-t és körülbelül 15 gramm zsírt tartalmaz, ami 70 %-ban egyszeresen telítetlen zsírsav, amelyet további 10 %-ban többszörösen telítetlen zsírsav egészít ki. Az avokádó jelentős olajsav tartalmánál fogva fokozza a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelmet, mivel emeli a HDL (vagyis "jó"), és csökkenti az LDL (vagyis "rossz") koleszterin szintjét.
Az avokádó többféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Ezek közül jelentősebb a B-, C-, és E- vitamin, valamint az A-vitamin előanyagának (béta karotin) tartalma. Az érett gyümölcsben kálium, foszfor, vas, nátrium, kalcium és magnézium is megtalálható.
A Journal of Nutritional Biochemistry tette közzé annak a laboratóriumi kutatásnak az eredményét, amely arról számolt be, hogy az avokádó kivonat, amely karotin származékokat és E-vitamint tartalmaz, megakadályozza prosztatában kialakult rákos sejtek növekedését. Kutatók arra is rámutattak, hogy egymagában a karotin származékok nem képesek a ráksejtek növekedésének megakadályozására, csakis együttesen E-vitaminnal és a telítetlen zsírokkal. A karotin származékok ugyanis zsírban oldódók, ezért nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy szervezetünk fel tudja használni. Az avokádó kiváló lutein forrás is, amely komponens védi a növényeket a nap káros hatásaitól, így az emberi retinának is hasonló szolgálatokat tesz. A gyümölcs fogyasztása tehát megóvhat a látással kapcsolatos degeneratív betegségekkel (pl. az időskori makula degenerációval) szemben.
Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére, jelentős olajtartalmánál fogva pedig kiválóan alkalmas a kiszáradt bőr ápolására. A kozmetikai iparban kedvelik, mert táplálja a száraz, öregedő bőrt. Izraeli kutatók tanulmányozták az elfogyasztott avokádó olajának bőrre kifejtett hatását. Megállapították, hogy növeli a bőrben az oldható kollagén mennyiségét, miközben az összkollagén mennyiségét nem változtatja meg. A Tudományos Tallózóban ismertették svéd kutatók vizsgálatának azon eredményét, mely szerint az alfa-laktalbumin és az olajsav komplexe kiválóan alkalmazható papillómavírus okozta szemölcsök kezelésére. Az alfa-laktalbumin és olajsav komplex sejthalált okoz a daganatban és a transzformált sejtekben, de nem károsítja az egészségeseket. Így minden esély megvan arra, hogy eredményesen lehet majd alkalmazni a bőrdaganatok kezelésében.
A gyümölcs magjából előállított gyógyszirup alkalmas lehet reumatikus fájdalmak enyhítésére.
Depresszió és Parkinson kór kezelésére alkalmazott MAO-gátló gyógyszereket szedő betegeknek nem javasolt a fogyasztása, mert körükben magas vérnyomás alakulhat ki.
Véralvadásgátló gyógyszerekkel való együttszedés esetén a beállított terápiás dózisok hatáserőssége csökkenhet, ezért lehetőség szerint az ilyen gyógyszereket szedő betegek az avokádó fogyasztását kerüljék. Allergiás tünetek észlelése esetén (kiütés, mellkasi fájdalom) a gyümölcs fogyasztása szintén nem javasolt.
Az avokádót már az inkák is termelték és fogyasztották. Azték neve, "ahuacacuahat", ami herefát jelent. Régóta ismert afrodiziákum, ami valószínűleg nem annyira hatóanyagainak, mint amennyire a gyümölcs sajátos külsejének köszönhető.
Az avokádó megfőzve keserű, az éretlen termések pedig mérgezőnek számítanak. A gyümölcsből egy különösen kedvelt pikáns étel (guacamole) készül, amely a pépesített vagy kockára vágott terméshúsból készítve, hagymával, fokhagymával, egy csepp olívaolajjal, citrommal vagy zöld citrommal és borssal, csilipaprikával vagy tabascóval fűszerezve, és mártásnak vagy salátának használják. Délkelet-Ázsiában és Hawaiin a terméshúst megcukrozva vagy édes gyümölcslével keverve fogyasztják, Amerikában pedig jégkrém és tejes italok készülnek belőle. Az avokádóból készíthetünk szószokat, krémeket, tehetjük salátába, vagy a főzés végén adhatjuk különféle levesekhez. Például a mexikóiak előszeretettel használják levesbetétnek a korianderes paradicsom-, de még a kukorica-krémlevesbe is (az avokádót nem szabad főzni, mert akkor megkeseredik). Ha salátának készítjük, adhatunk hozzá feta sajtot, ha krémnek, akkor zsírszegény tejfölt vagy joghurtot. Fűszerek közül kiválóan illik hozzá a lila színű vöröshagyma, fokhagyma, lime- vagy citromlé, paradicsom, koriander, kömény, chili, cayenne bors, fekete bors, petrezselyem zöldje, és a vörösbor ecet.
Recept: Avokadós-cukkínis babsaláta