Kecsketej és méz – az információk valóságalapja
Az alábbiakban látszólag csak a kecsketejről lesz szó, de valójában ez is lehetett volna a cikk címe: „Mennyire megbízható mindaz, ami válogatás nélkül elénk tárul az interneten?” A végeredmény: a kecsketej nem alkalmas kis csecsemők számára, még ha sokan ezt is állítják a világhálón.
A Chicagói Egyetem gyermekklinikájának orvosai azt követően néztek szét a világhálón e tárgyban fellelhető információk között, hogy egy 5 hónapos csecsemő súlyos légzési zavarok miatt lélegeztetésre szorult, melynek okait kutatva kiderült, hogy a korábban anyatejjel táplált csecsemő az utóbbi hetekben kizárólag nyers kecsketejet kapott. Ennek következtében veszélyesen megemelkedett a vér nátriumszintje, és a szervezet sav-bázis egyensúlya a savasság irányában tolódott el.
A „kecsketej”, „csecsemő” és „előnyök” kifejezések angol megfelelőivel végzett keresés összesen 9490 találatot hozott, melyek között olyan kijelentések is szerepeltek, hogy „a kecsketej ideális táplálék a csecsemők számára”, hogy „összetétele igen közel áll az anyatejéhez”, hogy „segíti a csecsemők súlygyarapodását”, illetve hogy „számos betegség – köztük az asztma, az ekcéma és a migrén – kezelésére alkalmas”. Nem egy forrás pontos útmutatót adott a kecsketej bevezetésével kapcsolatban, sőt több helyen javasolták a kecsketej mézzel való ízesítését (noha éppen a méz a másik olyan élelmiszer, melyet a gyermekgyógyászok semmiképpen nem javasolnak kis csecsemők számára).
A valóság ezzel szemben az, hogy a kecsketej nagyjából háromszor annyi nátriumot és fehérjét tartalmaz, mint az anyatej. A nátrium egyébként is megterheli a kicsik még fejletlen veséjét, mely csak a második életév végére éri el azt az érettségi szintet, melynek révén már gond nélkül meg tud birkózni a felesleges nátrium kiválasztásával. A szükséges napi nátriumszükségletet mindössze három deciliter kecsketej bővel fedezi (1 dl kecsketej 50 mg nátriumot tartalmaz), efelett pedig veszélyesen megemelkedhet a nátrium szintje a szervezetben, ami súlyos – akár végzetes – következményekkel járhat (a cikkben bemutatott esetben az agyállomány részleges elhalását idézte elő).
A kecsketej előnyeként gyakran idézik, hogy kevésbé okoz allergiát, mint a kecsketej, ezért tehéntej-allergiában biztonsággal adható – e tévhittel kapcsolatban az amerikai szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a tehéntejre érzékeny csecsemők legtöbbje a nyers, kezeletlen kecsketejre is allergiás.
Kecsketejes táplálás kapcsán ezen kívül beszámoltak már folsavhiányról és a vérszegénység folsavhiányhoz kapcsolódó formájának kialakulásáról is, mely az 1920–1930-as években nem is számított extrém ritkaságnak Európában. A hiányállapot létrejötte azzal magyarázható, hogy míg az anyatej literenként 50 mikrogramm folsavat tartalmaz, addig a kecsketej ennek csupán mintegy tizedét (6 mikrogrammot). Ez utóbbival ezért igen nehezen lenne fedezhető a napi folsavszükséglet, mely 6 hónapos kor előtt 65 mikrogramm, és az életkor előrehaladtával a szükséglet is emelkedik.
Bár a nyers, nem hőkezelt kecsketej (nyers tehéntejhez hasonlóan) kiváló táptalaj a különféle kórokozók továbbadásához is, a közvéleményben mégis tartja magát az a tévhit, hogy a pasztőrözött tej egészségi szempontból értéktelenebb, mint a nem kezelt változat.
Mindezek alapján a gyermekgyógyászok mindenkit óva intenek attól, hogy kizárólag nyers, kezeletlen kecsketejet használjanak a csecsemők táplálására, bármit is hirdessenek ellenőrizetlen internetes források ennek állítólagos előnyeiről.
Forrás: Gyermekévek Medical Tribune www.gyermekevek.hu