A funkcionális élelmiszereket két fő csoportja a természetben előforduló ételek, és a módosított élelmiszerek.

Funkcionális élelmiszerek az egészségért

Nemcsak egy újabb hóbort

Manapság nagyon sok üstökösként felvillanó, majd hullócsillagként távozó trendet figyelhetünk meg a táplálkozástudomány egén. Vajon a Japánból induló, és ma már az egész világon teret nyerő elmélet meddig képes létjogosultságát bizonyítani?

A XX. század második felétől a betegségek gyógyítása mellett fokozatosan nőtt fel és erősödött meg az egészségmegőrzés témája, mígnem egyenrangú társakká lettek. Az orvosi lelkesedésen túl, az országok kormányai is rájöttek, hogy ha a lakosság ügyel az egészségére, az az államnak is kevesebbe kerül, mint a beteg polgárok gyógyítása.

Ennek a folyamatnak szerves része a funkcionális élelmiszerek megjelenése, melyet 1985-ben, Japánban határoztak meg először. Olyan táplálékokat sorolunk ebbe a kategóriába, melyek nemcsak, mint élelmiszerek töltik be szerepüket, hanem a szervezet működésére is jótékony hatással vannak: erősítik az immunrendszert, javítják a közérzetet, vagy csökkentik bizonyos betegségek kockázatát. Úgy látszik, nem múló divatirányzatról van szó, hiszen az elmúlt lassan 30 év igazolta e
tudományterület fontosságát.

Áfonyától a joghurtig

Funkcionális élelmiszerek közé olyan ételek tartozhatnak, melyek a hétköznapi élet részei, és a szokásos mennyiség elfogyasztásakor is megmutatkozik jótékony hatásuk. Fontos, hogy tabletták, kapszulák nem kerülhetnek ebbe a kategóriába.

A funkcionális élelmiszereket két fő csoportba sorolhatjuk: az egyik a természetben is előforduló ételek, a másik a jótékony hatás eléréséhez módosított élelmiszerek.
 

Az amerikai Food and Drog Administration (FDA) 5 fokozatba sorolta a táplálékokat aszerint, hogy a szervezet működésére várható jótékony hatás milyen szintű: gyenge, gyengétől közepesen erősig, közepesen erős, erős, nagyon erős.

Nézzünk néhány példát!

• Az áfonya, a belőle készült, nagy mennyiségű proantocianidineket tartalmazó italok, esszenciák csökkentik a húgyúti fertőzések kockázatát, illetve enyhítik a betegség lefolyását (közepesen erős).
• A nagy omega-3 tartalmú halhúsok heti kétszeri fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát (erős).
• A napi 25 grammnál több szójafehérje fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet (nagyon erős).
• A dúsított élelmiszerekre példa a jódozott vagy fluoridozott só, a pre- és probiotikumokkal beoltott joghurt vagy kefír, az omega-3 zsírsavakban gazdag margarinok. Nemcsak dúsítják az ételeket, hanem a kedvezőtlen hatású komponenseket eltávolítják, vagy kedvezőbbre cserélik (pl. csökkentett nátrium tartalmú só, vagy csökkentett ásványi anyag tartalmú víz).

Ez a tudományág még sok meglepetést tartogat számunkra. Szinte minden kontinensen folynak komoly vizsgálatok a témában. Érdemes megemlíteni, hogy az egyik legnagyobb kutatás magyar szakemberekhez fűződik: dr. Oláh Zoltán vezetésével szegedi kutatók az Alzheimer-kór megelőzését tűzték zászlajukra.

Forrás: HáziPatika.com