Mi az igazság a proteinkiegészítők körül?
2010-02-19
Az étrendkiegészítőket árusító üzletek polcain található áruk közül csak kevésről mondható el, hogy valóban egészséges. A felhasznált gyógynövények tisztaságát senki nem ellenőrzi, a táplálékkiegészítők választéka pedig mindig az aktuális trendekhez igazodik, legyen szó fogyásról vagy hajnövesztésről. Két új tanulmány most a proteinkiegészítők használatát kérdőjelezi meg.
A többféle néven forgalmazott termékek népszerűsége töretlen, azonban egyre több vizsgálat bizonyítja, hogy nincs szükségünk proteinkiegészítőkre, hacsak nem vagyunk intenzív edzésben lévő profi sportolók vagy az éhhalál küszöbén álló éhezők – de még ilyenkor is egyedi mérlegelésre van szükség.
Egyszerű számítások a fehérjebevitel mennyiségéről
A szakemberek régóta ellenzik, hogy az átlagemberek proteinkiegészítőt szedjenek, de számos edző tájékozatlanságból továbbra is ajánlja őket az amatőr sportolóknak. Az edzéshez nincs szükség plusz fehérjebevitelre, akkor sem, ha súlyemeléssel vagy más ellenállás-edzéssel kívánjuk növelni izomtömegünket.
Bár az izomtömeg növeléséhez először le kell bontani a meglévő izomrostokat, majd fehérjékből fel kell építeni azokat, étrendünk fedezi ennek szükségeleteit – hacsak nem akarunk indulni a Mr. Universe testépítőversenyen. Számoljunk csak utána: edzéskor testsúlykilogrammonként egy gramm fehérjére van szükségünk, így egy 90 kilós férfi szükségelete napi 90 gramm. Épp ennyi fehérjét vihetünk be, ha reggelire megiszunk egy pohár tejet, ebédre megeszünk egy tonhalkonzervet, vacsorára pedig egy szelet sült húst. A vegetáriánusok számára pedig külön jó hír, hogy növényi táplálékokból is elegendő fehérjéhez lehet jutni.
Mit mond a tudomány a táplálékkiegészítőkről?
A januárban a Nutrition szakfolyóiratban megjelent egyik amerikai tanulmány arról számol be, hogy az 50 fitneszteremben megkérdezett több, mint ezer felnőtt közül csaknem minden második férfi szed bármilyen ellenőrzés nélkül valamilyen táplálékkiegészítőt, főleg proteinporokat, bár a kutatók szerint egyiküknek sem volt szüksége fehérjepótlásra. Martin Frechette, a Montreali Egyetem végzős hallgatója pedig szakdolgozatában leírta, hogy a profi sportolók több, mint 90 százaléka alkalmaz étrendkiegészítőket, bár indokot csak egynegyedük tud mondani, étrendjük alapján pedig nagy részüknek nincs szüksége rá.
Aggasztó, hogy a proteinkiegészítők szedése már nagyon korán elkezdődik. Egy 2008-as vizsgálat szerint már a középiskolás sportolók is gyakran használják, mivel az edzők és a társak elhitetik velük, hogy a fehérjebevitel egyenlő az erővel.
Hamis üzemanyag a proteinkiegészítő?
A fejlett országokban a valódi fehérjehiány nagyon ritka, a testmozgást nem végző felnőtteknek körülbelül napi 60 gramm fehérjére van szüksége. A proteinkiegészítőkkel csak plusz kalóriákat viszünk be, az izomtömeg nem nő.
A bevitt fehérje bekerül a véráramba és ureává és savas melléktermékekké bomlik le, amelyek megterhelik a vesét és kalciumot vonnak ki a csontokból. A fehérjék emellett gyulladást is kiváltanak, megnövelve ezáltal az érelzáródás veszélyét.
Egy adag proteinkiegészítő körülbelül ezer kalóriát tartalmaz, vagyis jó sok edzésre van szükség ennek ledolgozásához. Ha valaki ragaszkodik a proteinkiegészítőkhöz, edzés alatt vagy után fogyassza őket, hogy a szervezet az izomrostok regenerációjához használja fel azokat. És ne dőljünk be azoknak a készítményeknek, amelyeknek a címkéjén az áll: üzemanyag (angolul fuel). Szervezetünk csak éhezéskor égeti el a fehérjéket, azonban ha fitneszterembe járunk és ott edzünk, valószínűleg nem is éhezünk.
Forrás: Medipress
