Június: a cseresznye
2010-06-07
A cseresznyét a rómaiak és a görögök révén került be a Fekete-és Kaszpi-tengeren át Kis-Ázsiából Európába. ” A legenda szerint Lucullus hadvezér vitt először egy nagyobb szemű fajtát a perzsa hadjárat során a pontuszi Kerasuntból Rómába, mivel katonái, a legionáriusok a hosszú menetelések során nagyon megszerették e szomjoltó gyümölcsöt. Lelőhelyéről eredhet egyik botanikai neve is: Prunus cerasus. Kerasunt nevét őrzi a görög kerasos, a latin cerasus, a német Kirsche és a szláv származású magyar cseresznye szó is. A cseresznye virágját a Távol-Keleten az ifjúság, a megújulás, a tavasz köszöntésének jelképeként, Japánban nemzeti szimbólumként tartják számon, amit az évente tartott hanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek.
A cseresznye jellemzői
A cseresznye csonthéjas gyümölcs, a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetségének tagja. Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi tagjától, hogy virágai nem egymagukban állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig barázda nem, vagy csak igen sekély formában található.
Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Cerasus silvestris), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értjük. A gyümölcsnek közel ezer fajtája van, amelyek egymástól színre, zamatra, cukortartalomra különböznek egymástól. A külső színe általában mély, vörös vagy lila (gyakran nevezik "feketének") vagy sárga, a termés színe a fehéres sárgától a mély bordóig terjed, nagysága és alakja – a kicsi kerektől a nagy szív alakúig. A cseresznye egyes fajtái a nevüket településekről-területről, hírességről és/vagy jellegzetességről kapták. Néhány fajta a teljesség igénye nélkül: Májusi korai, Münchebergi korai, Valerij Cskalov, Biggareau Burlat, Pomázi hosszúszárú, Jaboulay, Szomolyai fekete, Solymári gömbölyű, Sunburst, Germersdorfi óriás, Hedelfingeni, Kavics cseresznye, vagy az éréséhez köthető névnapokról kapta nevét a Margit-, a Linda-, a János- és a Katalin-cseresznye.
A cseresznye beltartalma
A cseresznye 78-82%-a víz, 100 grammjának az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Fehérje és zsír alig található benne, viszont 13 grammnyi szénhidrátot, 1,3 g élelmi rostot tartalmaz. Természetesen gyümölcscukor tartalma a cseresznye érettségétől is függ. Minél érettebb, annál édesebb a cseresznye. Vitaminok közül A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin, továbbá folsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin található benne. C-vitamin tartalma jelentősebb, kb.10-15 mg. Az ásványi anyagok és nyomelemek közül kálium, foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő.
Hasznos vegyületek az egészség védelmében
A cseresznye színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai jelentősen növelik a szervezet antioxidáns védelmét. A gyümölcsben lévő antocián (amely egy növényi festék) erősíti, és rugalmassá teszi az érfalat, gátolva az érelmeszesedés kialakulását. Az antocián és antocianidin nevű anyag serkenti a kötőszövet újraképződését, és a C vitaminnal, cinkkel együtt elősegíti a fehérjékből alkotott kollagénrostok erős, rugalmas fonadékká való összekapcsolódását. Az antocián gyulladásokat mérséklő hatású azáltal is, hogy egyes biológiailag aktív anyagok- mint a hisztamin vagy prosztaglandin- mennyiségét csökkenti.
A cseresznye kitűnő forrása a bioflavonoidoknak amelyek, semlegesítik a sejtkárosító szabad gyököket, és elbontják a kötőszövetet károsító enzimeket így lassítják az öregedést. A cseresznye szárát, héját magas bioflavonoid-tartalma miatt előszeretettel használják az antioxidáns tartalmú készítmények és táplálék-kiegészítők összeállítása során.
Egyes kutatások szerint a cseresznye az előbb felsorolt antioxidáns vegyületei mellett melatonint is tartalmaz. A melatonin a szervezet legerősebb antioxidáns anyaga, valamint az immunrendszer megfelelő működése során is nélkülözhetetlen. Emellett jelentős szerepe van a normális alvás létrejöttében. Azt még nem vizsgálták, hogy az antioxidáns védelem mellett van-e a gyümölcsnek pozitív hatása az alvási zavarokra is. Kutatások szerint a szívrohamot szenvedett embereknek alacsony a melatonin szintjük, tehát feltételezhető, hogy segíthet a szívroham megelőzésében.
A cseresznye szára is nyálkaoldó, vizelethajtó hatású, ezért a gyógyszeripar előszeretettel használja szívgyógyszerek alapanyagaként. A szívműködést javítva, segít a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében és kezelésében.
A köszvényes eredetű ízületi fájdalmak megszüntetésében is segítséget nyújthat a cseresznye. Főleg tapasztalati tények bizonyítják, hogy ha a megfelelő purinszegény-diéta rendszeres cseresznyefogyasztással egészül ki, akkor a kellemetlen tünetek mérséklődnek, és a beteg állapota javul.
A cseresznyében a csonthéjas termésekre jellemző keserű glükozidok, a prunazin és az amygdalin is megtalálhatók, feltehetően a belső a magot védik. Ha viszont valaki ráharap a magra, az amygdalinból a víz és az emberi emésztőrendszerben található gyenge savak és emésztőenzimek jelenlétében mérgező ciánsav képződik. A cianoglükoziddá alakult anyagok kis mennyiségben fokozzák a légzést és az emésztést, sőt még a rákellenes küzdelemben is szerepük lehet, mivel az emberi szervezetben csak a rendellenesen működő sejteket pusztítják el. Természetesen 1-2 lenyelt mag még nem okoz problémát, hisz sértetlenül ürül ki, de azért nagy mennyiségben ne fogyasszuk.
A cseresznye fogyasztása
A cseresznyét sokféle módon fogyaszthatjuk: nyersen fogyasztva akár gyümölcssalátákban, kompótként, tölthetünk, vagy ízesíthetünk vele süteményeket, tartósíthatjuk befőttként vagy lekvárként, de készíthetünk belőle gyümölcslevest is. Különleges csemege a kandírozott cseresznye, mag nélkül aszalva a mazsolát is helyettesíti. Cukorban sűrűre főzve az arab világban (Törökországban) közismert csemege. Az italokat tekintve gyümölcsléként, szörpként, alkoholos likőrként, gyümölcsborként, pálinkaként - híres a magyar egri cseresznyepálinka-, koktélok alkotóelemeként használhatjuk fel. Magja olajként (a magot összetörve, vizesítve és desztillálva) keserű mandulaolaj helyett használható egyéb ételek elkészítésénél. Leveleit fehérborba áztatva különleges aperitif készíthető belőle.
Jól ismert megfigyelés, hogy ha a cseresznyeevés után vizet iszunk, akkor puffadás, gyomorfájás alakulhat ki. Ennek oka, hogy a nem megfelelően megtisztított cseresznye héján található élesztőgombákat csak a tömény gyomorsav képes elpusztítani, de a felhígított emésztőnedvek a gombákat életben hagyják, így az élesztőgomba erjesztő munkája nyomán alakulhatnak ki ezek a tünetek. Fontos, hogy a nyírfa és az égerfa pollenjére érzékenyeknél a cseresznye keresztallergiás tüneteket produkálhat.
Recept: Cseresznyés túródesszert
